Szakmai gyakorlat külföldön
Ruppert Dániel MOMÉ-s designer hallgató beszámolója.
A szakmai gyakorlat telesítése a legtöbb felsőoktatási képzésben kötelezően hozzá tartozik a követelmények teljesítéséhez. A szakmai gyakorlat célja, hogy a hallgatók tanulmányaiknak, illetve szakirányuknak megfelelő tevékenységet végző fogadóintézménynél megismerkedjenek az ott folyó szakmai munkával, bekapcsolódjanak a napi munkavégzésébe, önállóan oldják meg a szakmai vezetőjük által rájuk bízott feladatot, illetve tapasztalatokat gyűjtsenek a munkaerőpiacon való későbbi elhelyezkedéshez. A design oktatás területén sincs ez másképp. A formatervező képzésben roppant fontos a gyakorlati tervezői munkakörnyezet megtapasztalása, a "valós" indusztriális tervezési folyamatok végigkísérése. Külföldi gyakornokság esetén még kontrasztosabb, komplexebb tapasztalatokkal gyarapodhatnak a hallgatók, hiszen más országban, más nyelven, más kultúrában kell helytállni. A magyar design oktatásban résztvevőknek kifejezetten fontos és jó lehetőség külföldön , nagy múltú cégek vagy éppen újonnan alakult tervező stúdiók munkakultúrájának megtapasztalása. Szakmai gyakorlati helyhez többféle módon is hozzá lehet jutni. Az egyik általános út a személyes és intézményi kapcsolatok révén történő jelentkezés. Ebben az esetben kiemelkedő szerepű a szakmai portfólió és önéletrajz minősége. Másik esetben gyakori, hogy design pályázatok, versenyek díjazása képpen a nyertesek szakmai gyakorlati lehetőséget kapnak a versenyt kiíró vagy szponzoráló cégtől.
Különböző országokban más-más szabályok, rendeletek vonatkoznak a gyakornokság körülményeire Magyarországon a kötelező felsőoktatási szakmai gyakorlatok időtartam min. egy hónap, míg például Németországban hat hónap a minimális idő, de ez jellemző . Különböző cégeknél eltérően honorálják az elvégzett munkát. Előfordul, hogy valaki minimális javadalmazással kényszerül tapszatatot szerezni, más helyeken alapszinten meg lehet élni a gyakornoki fizetésből. A külföldi gyakorlatok másik vonatkozása, hogy új nemzetközi szakmai és emberi kapcsolatokkal gyarapodva, más környezetet más kultúrát ismerhet meg az ember.
Automotive internship-járműtervezői gyakorlatok
A designformatervezés ágai között a járműtervezés egy egészen speciális terület. Rengeteg sajátossággal és tradícióval rendelkezik ez a világ, melynek sok pozitív- negatív vetülete van. A járműtervező tanulmányokban különösen fontos szerepe van a gyakornoki időszak(ok) teljesítésében, például egy autógyár által szponzorált diplomamunka előfeltétele, hogy megfelelő gyakorlati szakmai tapasztalattal rendelkezzen az illető.
Közép-Európában bejáratott menete van a designer gyakornokok alkalmazásának, az egyetemisták teljes természetességgel részt vesznek az alkalmazó cég hétköznapi munkájában. Mindkét fél sokat profitálhat az együttműködésből, hiszen a diákoknak jó lehetőség bemutatni a tudásukat, a cég viszont friss ötletekkel, újszerű megközelítéssel, és nem utolsó sorban olcsóbb munkaerővel gazdagodhat. A diákok megismerkedhetnek a járműtervezési folyamat valós sajátosságaival, bepillantást nyerhetnek egy olyan világba amely a legtöbb ember előtt láthatatlan marad, a titkolt fejlesztések miatt. Sok esetben lehetőség nyílik a fiatal tervezők előtt, hogy aktuálisan futó projektekben mutathassák meg ötleteiket és tehetségüket, amelyek eredménye képpen az utakon vagy kiállításokon láthatják viszont munkájukat.
A gyakornokok rendszerint csökkentett munkaidőben (35órahét), de azonos feltételek mellett dolgoznak a stúdiókban. Minden diák általában kap egy mentort, egy "kis főnököt aki felelős érte. A hallgatók prezentációkban, konzultációkban, meetingekben rendszerint ugyanúgy érintettek, mint a többi designer. Lehetőség nyílik továbbá profi szakemberekkel, ismert szaktekintélyekkel, híres tervezőkkel kapcsolatba kerülni, együtt dolgozni. Jellemzően minden hallgató törekszik arra, hogy olyan helyen teljesítsen szakmai gyakorlatot, ahol később szeretne diplomázni vagy dolgozni. A csapatmunka, kommunikiáció és a diplomáciai érzék fejlesztésére is kivállóan alkalmas a cégeknél eltöltött idő.
Személyes tapasztalatok- Mercedes-Benz design center Evobus GmbH
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy két különböző járműtervező stúdióban is sikerült szakmai tapasztalatokat gyűjtenem. Korábbi gyakornoki időszakomat a Mercedes- Benz tervezői "főhadiszállásán", Sindelfingenben töltöttem, míg az utóbbit az Evobus GmbH ulmi székhelyű design stúdiójában. Mindkét alkalommal 6 hónapos időszakot töltöttem a cégeknél és érdekes módon teljesen különböző karakterű munkakörnyezetekkel ismerkedhettem meg.
Sindelfingenben a legnagyobb tradíciókkal rendelkező autógyártó cég tervező központjának hétköznapi életébe nyertem bepillantást. A Renzo Piano által tervezett hét szárnyas design központban tervezik a legtöbb csillaggal jelölt személyautót valamint haszongépjárművet, de jellemzően innen származnak a koncepcionális jármű tanulmányok, bemutatóautók. A nagyszabású központban több stúdió működik egymás mellett a modellező, és prototípus készítő műhelyekkel együtt. Rengeteg technológia és eszköztár fel van vonultatva itt, amely szükséges lehet a tervezés folyamán. Én az úgynevezett "production stúdióban" kaptam helyet, ahol a széria autókat tervezik. Fő feladatként a kecskeméti koncepcióautó tervezését kaptam feladatként, valamint aktuálisan futó projektekben is részt tudtam venni (pl: könnyű-fém felnik tervezése, ötletelés különböző projektekre). A munka során több szakmai körökben elismert tervezővel ismerkedhettem meg és prezentálhattam nekik az ötleteimet (Robert Lesnik, Karim Habib, Klaus Frenzel, Gorden Wagener). Külön kihívás volt a gyakornok kollégákkal együtt, de ugyanakkor konkurenciaként is dolgozni.
A nagy szabású Mercedes design centerrel szemben az Evobus-nál egy teljesen családias közegbe kerültem. Egy közepes irodából és egy kisebb műhelyből áll a design stúdió, amelyben az össze Mercedes és Setra buszt tervezik. A csapatban egy vezető tervező, négy designer, két modellező és rendszerint két gyakornok dolgozik együtt. Külön érdekesség, hogy itt a főnöknek nincs külön irodája, egy térben dolgoznak a többiekkel , ami szintén egy fokkal "demokratikusabbá" teszi a munkakörnyezetet. A kollégák nyitottak és kedvesek, ez annak is betudható, hogy nincs akkora verseny a tervezők között mint a Mercedes design központjában, ahol gyakrabban tapasztalható a feszültség a levegőben .
Itt a kezdetektől fogva az aktuális munkában, valós projektekben való munkára kaptunk lehetőséget. A legkomplexebb feladat egy speciális piacra szánt busz külső tervezése volt, ami mellet egyéb kisebb projektek is helyet kaptak, mint kerék dísztárcsa tervezése, beltér részletei. Az ilyen tapasztalatok lényege, hogy a tervezőnek meg kell tanulnia megoldani a felmerült kérdéseket, szűk határokon belül, kreatívan gondolkodva. A projektek rendszerint ötleteléssel kezdődnek- itt fontos megemlíteni, hogy a jármű design területén kifejezetten fontos az ízes , inspiráló rajzi kommunikáció- majd projektvezetővel és a mérnök csapattal történő folyamatos konzultációk folyamán kialakul a végleges design terv. A tervekből később digitális és valós modelleket készítenek, melyek alapján létrehozzák a prototípust, amit különböző teszteknek lehet alávetni.
Az Evobus-nál tapasztalt tervezési folyamat érdekessége, hogy a járműtervezéseben előszeretettel alkalmazott kézi modellezés gyakran kimarad a munkafolyamatból, pénzügyi illetve időzítési szempontok miatt. A projektek közötti időt saját "fiktív" ötletek kibontásával töltöttem ki, így készült el egy a jövőbe szánt (2030) felső kategóriás távolsági busz terve.
Összességében azt gondolom, hogy nagyon sokat lehet profitálni a külföldi szakmai gyakorlatokból, sok kihívás elé tudja állítani az embert egy ilyen időszak, amely mindenképp önállóságra tanít. A kommunikáció, diplomácia és önmenedzselés terén szintén sokat lehet tapasztalni. A közös projektekben az együttes és saját érdekek érvényesítése, a csapatmunkában való produktív részvétel is fontos tapasztalatokat hozott a későbbi szakmai munkám számára. Szintén fontos dolognak tartom, hogy beleláthattam abba tervezői területbe amely érdekel és amelyben terveim szerint dolgoznék a jövőben, így már a saját magam tapasztalhattam meg az összes pozitív és negatív vetületét egyaránt.
Minden felsőoktatásban résztvevő hallgató számára ajánlanám, hogy ha lehetősége nyílik rá, hogy külföldi szakmai tapasztalatokat szerezzen, akkor mindenképp éljen az alkalommal. Véleményem szerint a nyugat-erurópai tervezői szemlélet külföldön való megtapasztalása, gyakorlása egyértelműen kiszélesítheti a hazai design életben tevékenykedő tervezők látáskörét, mindenképp pozitív hatással lehet a magyar tervezői életre.
szöv.: Ruppert Dániel
